Lakásbérlet és adócsalás a Barátok köztben

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Érdemes letisztázni néhány kérdést a Barátok közt legutóbbi részében felmerült lakásbérleti anomáliak kapcsán, hátha ezzel a való világban is tudjuk segíteni olvasóinkat. Miért ne költözhetne bérelt lakásba Imi és Sára szerződés nélkül? Miért baj, ha a tulaj nem akar adót fizetni? Érdemes lenne megfogadni Laci tanácsát? Most összes kérdését megválaszoljuk!

Először is vegyük az alapszituációt: Imi és Sára össze akarnak költözni, de mivel a jelzáloghitellel kapcsolatos ügyintézés feleslegesen terhelné a nézők idegeit, inkább lakást bérelnek. Ez persze okos gondolat, hiszen egyikük sem akarhat Laciék lakásának gyerek szobájába megöregedni, különösen hogy Sárának már van egy porontya (most ott laknak hárman – a szerk.).

A szerződés a legfontosabb

Nem túl hosszas keresgélés után rá is találtak Sára álmainak lakására, de van egy bökkenő, amin persze a fiatalasszony könnyedén lépne át. A lakás tulajdonosa nem akar se számlát adni, se szerződést kötni. De mit tehet ilyenkor a becsület mintaképeként megismert Imi? Vállaljon fel egy újabb konfliktust barátnőjével vagy menjen bele az üzletbe?

Az ingatlanok.hu ebben a helyzetben azt mondaná bárgyú képű Iminek, hogy bizony szerződés nélkül nem lehet beköltözni egy idegen lakásába függetlenül attól, hogy a tulaj mit kezd jövedelmével.

Fontos, hogy a lakásbérleti szerződés, eltérően a szerződésekre vonatkozó általános szabálytól, csak írásban érvényes, tehát szóban nem. Ennek megfelelően a bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. A szerződésnek tartalmaznia kell a lényeges, illetve a bármelyik fél által lényegesnek minősített feltételeket. Ilyen a biztosíték, avagy a kaució, a bérleti díj, a felmondás feltételei stb.

Szerződés nélkül a tulaj például simán megcsinálhatná, hogy lecseréli a zárat, kizárja Imiéket és megtartja az összes cuccot, ruhát, gyerekjátékot, mindent. Ez persze fordítva is elsülhet. Imi és Sára egy olyan oltári bulit rendezhetne a lakásban, amire az ország másik fele is a sorozatra kapcsolna. Lényeg tehát: nemcsak a bérlő, de a tulaj szempontjából is rendkívül fontos a szerződés megléte.

Az adózásról

És, hogy mi a helyzet az adóval? A 25%-os forrásadót ingatlan bérbeadás után az emberek több mint 90%-a nem fizeti a mai Magyarországon. A kormány egyébként azzal ösztönözte a feketegazdaság ezen részének kifehérítését, hogy pár évvel ezelőtt 20-ról 25%-ra emelte az adó mértékét. Úgy is mondhatnánk, hogy az vesse az első követ erre a szerencsétlenre, aki fizeti, vagy még jobb - ha lenne kiadni való lakása - fizetné a forrásadót.

Persze a Barátok közt írói máris gondoskodtak arról, hogy Imink életében ne a lakásbérleti szerződés legyen a központi dilemma, hiszen Sára az utolsó rész zárásaképp szipirtyóvá változott és megzsarolta Imit.

Természetesen a Barátok közt történetének ingatlanos vonatkozásait továbbra is figyelemmel kísérjük.

Kapcsolódó érdekességek:
$$27$$
$$85$$