Első kellemetlen tapasztalatok a CSOK-ról

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Avagy a CSOK-törvény és az értelmezésének anomáliái.

A TÖRVÉNY
Várható volt, hogy a tavalyi esztendő végén kihozott családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kormányrendelet és annak 2016. februári véglegesítése között eltelt időszak okoz még kellemetlenségeket.

Akik az első törvényváltozat által előírt támogatási feltételeknek eleget tettek, a második szerint már nem minősültek támogathatóknak. Azok közül sem mindenki járt jól, akik miután megfeleltek a végleges törvényi előírásoknak, megkapták a csok-támogatást. Ők nem a törvény szövegén csúsztak el, hanem annak értelmezésén. Mindkét esetben az igénylők húzták a rövidebbet.

AZ ÉRTELMEZÉS
A legnagyobb csalódást az okozta, hogy a jogszabályértelmezők figyelmét - beleértve a bankokat is - elkerülte a törvény egyértelmű megfogalmazása, miszerint "a  családi  otthonteremtési  kedvezménnyel  felépített  vagy  megvásárolt  új  lakásban  csak  a  támogatott  személyek szerezhetnek  tulajdont."

Sokan pályáztak viszont ikerház csok-támogatott megvásárlására, amire meg is kapták a támogatást - mint utóbb kiderült - jogtalanul.

A CSALÓDÁS
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értelmezése szerint az olyan osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanra, amelyben az igénylőkön kívül más személy is tulajdont szerez - ide tartozik az ikerház -, a családi otthonteremtési kedvezmény és otthonteremtési kamattámogatás nem igényelhető.

Azoknak, akik jóhiszeműen a folyósító bank által bekért minden előírásnak eleget tettek, minden dokumentumot beszereztek és ezután megkapták a csokot - a napvilágot látott NGM értelmezés után - vissza kell fizetniük a jogtalanul felvett támogatást. Hidegzuhany.

Első kellemetlen élmények a CSOK-ról

A MEGOLDÁS
Az NGM szerint gyors telekmegosztással vagy az új lakás esetén a földhivatallal érkeztetett társasházi alapító okirat, használt lakás esetén társasházi alapító okirat benyújtásával a helyzet megoldható. Ez sem tűnik azonban könnyen járható útnak, hiszen egyrészt a társasházzá nyilvánítás mintegy 240.000 Ft és 3 hónap utánajárás, ráadásul elengedhetetlen hozzá a lakóközösség aktív közreműködése; nem utolsó sorban pedig az, hogy az eladó ragaszkodjon a "problémás" vevőjéhez.

A BIZONYTALANSÁG
Másik kényes kérdés, hogy a törvény szerint a csokot azok kaphatják meg új lakás vásárlására vagy építésére, akik rendelkeznek az ingatlan használatbavételi engedélyével vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal.

A támogatásra való jogosultság megállapítását a vevő legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül kérheti a banktól. Mindez azt jelenti a valóságban, hogy a csokot igénylők legfeljebb akkor szerződhetnek a bankokkal, ha biztosak abban, hogy négy hónapon belül a kivitelező elkészül az ingatlannal - amire azért nem minden esetben vehet az igénylő mérget...